Civil öt órai tea
Érdekes programra kapott meghívót az újszülött Sziporka Alapítvány. Éltünk a lehetőséggel, ami remek döntésnek bizonyult.
A havi rendszerességű kerekasztal szervezői a Civil Információs Centrum (CIC) és a HAT Alapítvány, akik segítő kezet nyújtottak nekünk a tanulásban, ezáltal a fejlődésben. Tegnapra a meghirdetett témáknak nem értünk a végére, folyt.köv. május 19-én pénteken. A pompázatos helyszín - amint azt a fotó is mutatja - tökéletes választás volt nem csupán a létszám és a hallhatóság, no meg a megközelítés miatt, hanem az árkádok alatt elhelyezett hangulatfokozó festmények által is. A MagHáz hatalmas belső udvara a harmadik emelet felett üvegbúrát kapott, így a sértően hűvös április dacára kellemes klímában és természetes fénynél tanácskoztunk.
Tanácskoztunk!? Na, persze! Mit tanácskozhat egy frissen bejegyzett Sziporka? Hallgat, fülel, jegyzetel. Tanul. A nagyoktól. Az öregektől, a rutinosaktól. Ők majd megmondják nekünk, és mi elhisszük. Nem azért, mert rangidősek mondják, hanem azért mert ők már bizonyították, hogy életképesek, hogy segítőkészek, hogy az ígéreteken túllépve valóban tesznek a közösségekért. Elismerően bólogattam a szolgálatuk hírére, midőn fiatalokat úgy vontak a társadalmi munka világába, hogy az érintettek számára az szórakoztató, tehát építő volt az oktatási kötelezettség ellenére. No, ez lenne a tanintézmények eredeti küldetése, amit rengeteg szülő már rég felismert, és a HAT pedig megvalósított.
Az este részvevői szünetben cserélődtek. A szervezeti összefogás célszerűségét taglalta egy, a lakásmaffia ellen huszon éve küzdő vezető, a házigazdák egyetértésben boncolták tovább a kérdést, majd épp az egyszülős családok nevében felsorakozó amúgy nagylétszámú csoport a pihenő után már nem tért vissza. A többi egyesületi és alapítványi képviselő egy oldottabb légkörben, szólásra már bátrabban foglalta el helyét a barátkozós negyed órát követően. Névjegykártya-cserék voltak, sőt befutottak más regisztráltak is. Az önkéntesség alapjait vetettük meg. Tájékoztatást kaptunk jogszabályokról, hivatalos utakról, de még személyes tapasztalatokról is. Nem állítom, hogy mindent tudok immár, ám bátorítást szitált elhivatottságomra, ami egy gyenge lábú újszülöttnek komoly segítség.
A meghívást gazdag színpaletta fogadta el: örökbe fogadó szülőkért, értelmi sérültekért, születések körülményeinek javításáért, daganatos betegekért állnak ki ezek a képviselők, de érdekes életútját a Szektor Labda Szövetség is megosztotta velünk a sport nevében, illetve az állatkert alapítványa és a kultúra több pártfogója is jelen volt aktívan. Testvérszervezetünk, az újpalotai ERESZ Látássérültek Egyesülete ugyancsak szólásra jelentkezett több ízben.
A házi feladat tehát adott: elmélyülni a civil teendőkben. Még! Hogy aztán sziporkáink összeszedettebb kiállásunkkal merészebb fényt szórjanak.
-grembi-
A havi rendszerességű kerekasztal szervezői a Civil Információs Centrum (CIC) és a HAT Alapítvány, akik segítő kezet nyújtottak nekünk a tanulásban, ezáltal a fejlődésben. Tegnapra a meghirdetett témáknak nem értünk a végére, folyt.köv. május 19-én pénteken. A pompázatos helyszín - amint azt a fotó is mutatja - tökéletes választás volt nem csupán a létszám és a hallhatóság, no meg a megközelítés miatt, hanem az árkádok alatt elhelyezett hangulatfokozó festmények által is. A MagHáz hatalmas belső udvara a harmadik emelet felett üvegbúrát kapott, így a sértően hűvös április dacára kellemes klímában és természetes fénynél tanácskoztunk.
Tanácskoztunk!? Na, persze! Mit tanácskozhat egy frissen bejegyzett Sziporka? Hallgat, fülel, jegyzetel. Tanul. A nagyoktól. Az öregektől, a rutinosaktól. Ők majd megmondják nekünk, és mi elhisszük. Nem azért, mert rangidősek mondják, hanem azért mert ők már bizonyították, hogy életképesek, hogy segítőkészek, hogy az ígéreteken túllépve valóban tesznek a közösségekért. Elismerően bólogattam a szolgálatuk hírére, midőn fiatalokat úgy vontak a társadalmi munka világába, hogy az érintettek számára az szórakoztató, tehát építő volt az oktatási kötelezettség ellenére. No, ez lenne a tanintézmények eredeti küldetése, amit rengeteg szülő már rég felismert, és a HAT pedig megvalósított.
Az este részvevői szünetben cserélődtek. A szervezeti összefogás célszerűségét taglalta egy, a lakásmaffia ellen huszon éve küzdő vezető, a házigazdák egyetértésben boncolták tovább a kérdést, majd épp az egyszülős családok nevében felsorakozó amúgy nagylétszámú csoport a pihenő után már nem tért vissza. A többi egyesületi és alapítványi képviselő egy oldottabb légkörben, szólásra már bátrabban foglalta el helyét a barátkozós negyed órát követően. Névjegykártya-cserék voltak, sőt befutottak más regisztráltak is. Az önkéntesség alapjait vetettük meg. Tájékoztatást kaptunk jogszabályokról, hivatalos utakról, de még személyes tapasztalatokról is. Nem állítom, hogy mindent tudok immár, ám bátorítást szitált elhivatottságomra, ami egy gyenge lábú újszülöttnek komoly segítség.
A meghívást gazdag színpaletta fogadta el: örökbe fogadó szülőkért, értelmi sérültekért, születések körülményeinek javításáért, daganatos betegekért állnak ki ezek a képviselők, de érdekes életútját a Szektor Labda Szövetség is megosztotta velünk a sport nevében, illetve az állatkert alapítványa és a kultúra több pártfogója is jelen volt aktívan. Testvérszervezetünk, az újpalotai ERESZ Látássérültek Egyesülete ugyancsak szólásra jelentkezett több ízben.
A házi feladat tehát adott: elmélyülni a civil teendőkben. Még! Hogy aztán sziporkáink összeszedettebb kiállásunkkal merészebb fényt szórjanak.
-grembi-
Megjegyzések